Egység a logisztikai alágazatban

Megkezdte munkáját, és rövidesen a kormányzat elé terjeszti a magyarországi logisztika válságkezelési javaslatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) válságbizottsága.

A kidolgozás alatt álló javaslatok véglegesítést követően komplexen kerülnek az Operatív Törzs, illetve az illetékes kormányzati akciócsoportok elé. Az MKIK koordinációja mellett dolgozó szakmai stáb tagjai a hazai logisztikai és közlekedési alágazat prominens tagjai. Bár a közel 80 pontos javaslatcsomag még nem nyerte el végleges formáját, tartalmában már visszaköszönnek a közúti fuvarozói és autóbuszos személyszállítói alágazat vészjelzései, és azok a válságkezelési javaslatok, melyek megvalósításával az alágazat minimalizálhatja a veszteségeket, átlendülhet a mostani kritikus időszakon és hosszú távon megőrizheti európai uniós versenyhelyzetét.

Az alágazati szintű javaslatok közül kiemelésre érdemesek az alábbi javaslatok:

A veszélyhelyzet idejére az árufuvarozási, szállítmányozási, logisztikai tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személyt e tevékenysége során a személyszállításhoz hasonlóan nyilvánítsák közfeladatot ellátó személyeknek.

Az Operatív Törzs munkájába kapcsolódhasson be legalább egy olyan elismert szakember, akinek gyakorlata van a mikro- és makro-elosztási rendszerek szervezésében.

Legyen biztosítva a magyar lerakóhelyre nemzetközi forgalomban közlekedő magyar forgalmi rendszámú fuvarozási eszközök egyértelmű soron kívüli szabad áthaladása.

A belföldi csomópontok között élvezzenek forgalmi elsőbbséget a lakossági élelmiszerellátás és az egészségügyi rendszer ellátási folyamatai, szállítási zöld folyosók biztosításával. (Ez a javaslat összhangban van az uniós törekvésekkel is.)

Az állatgyógyászati készítmények és állati takarmányok, eledelek illetve az e termékek gyártásához szükséges alapanyagok, továbbá az állattartó telepek technológiai eszközei a humán gyógyszerrel essenek egy kategóriába, és mentesüljenek a mindennemű korlátozás alól. Mindezeknek a termékeknek a szállítását végző közúti gépjárműveket lássák el külön jelzéssel, ami lehetővé teszi a teherforgalomban a gyorsított határátlépést.

Legyen biztosított ingyenes koronavírus gyorsteszt legalább a külföldről hazatérő gépkocsivezetők részére, és tegyék számukra soron kívül elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket, elsősorban a logisztikai központoknál (szájmaszk, kesztyű, ahol szükséges, védőruha stb.).

Szorgalmazni kell, hogy az Európai Unió a veszélyhelyzet idejére a vezetési- és pihenőidők szabályait egységesen módosítsa a jelenlegi (átmeneti) magyar szabályoknak megfelelően.

Lehetőség szerint az ágazat valamennyi munkakörét, de legalább a kulcs-munkaköröket (targoncakezelő, gépkocsivezető, hajóvezető, vonatvezető forgalomirányító raktári munkás stb.) kiemelt munkakörként és hiányszakmaként szükséges kezelni. E munkakörök esetében a munkáltató mentesüljön a munkabér után közterhek megfizetése alól. A munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség maradjon meg a veszélyhelyzet idejére, és az azt követő három teljes hónapban.

Javasoltuk, hogy a vészhelyzet ideje alatt a munkaviszony megtartása mellett fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó járulék fizetése nélkül is minősüljön biztosítottnak.

  • a pénzfogalmi áfa választhatósága értékhatárának, és a választás időkorlátjának időszakos eltörlését,
  • az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2020. július 1-jétől tervezett, számlákra vonatkozó online adatszolgáltatás bevezetésének elhalasztását.

Az ágazathoz tartozó vállalkozások mérleg leadási határidejét javasoljuk szeptember 30-ára változtatni.

Az autóbuszos személyszállítók esetében a NiT Hungary szintén prioritásként jelölte meg egy állami működési és foglalkoztatás-bővítési hitelprogram kidolgozását (kamatmentes, halasztott fizetésű formában forgóeszközre és munkahely-teremtésre is), illetve azt, hogy a vállalkozások kiadásainak csökkentése érdekében elengedhetetlen a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 15/A §. (1) bekezdésében meghatározott piacfelügyeleti díj megfizetése alóli mentesítés a vészhelyzettel érintett gazdasági évben.

A tömeges elbocsátások elkerülése és a válság utáni gyorsabb és gördülékenyebb talpra állás érdekében a javaslatcsomag fontosnak tartja, hogy a német csökkentett munkaidő (Kurzarbeit) szabályozáshoz hasonló feltételek legyenek elérhetőek a magyar gazdasági szereplők részére is. (Forrás: https://nemetorszagi-magyarok.de/infok/kurzarbeit-csokkentett-munkaido-nemetorszagban)

A javaslatcsomagban további – a közúti szállítás hatékonyságát és az ellátás biztonságát növelő – javaslatok jelennek meg, a teljesség igénye nélkül:

  • A határátkelőhelyeket átlépő tehergépkocsikra vonatkozó súlykorlátozások törlése.
  • A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer bírságolási moduljának felfüggesztése a veszélyhelyzet teljes időtartamára, tekintettel arra, hogy a gépkocsivezetők a rakodást a szokott módon nem tudják felügyelni.
  • Az árubeszállítás zökkenőmentes biztosítása érdekében a vészhelyzet idejére a behajtási engedéllyel megközelíthető közterületekre vonatkozó súlykorlátozások feloldása.
  • A gépjárművezető és fuvarozó vállalkozások működéséhez szükséges okmányok (GKI, ADR, PÁV, szakmai irányító képesítés, stb.) érvényességének kitolása legkésőbb 2020. december 31-ig abban az esetben is, ha azok időközben lejárnának, illetve a tachográf illesztés év végéig történő automatikus meghosszabbítása.
  • A gépjárművezetők belföldi és nemzetközi adómentes napidíjának emelése.
  • Az EKÁER jelentésekhez kapcsolódó hiányos adatok utáni szankciók csökkentése, a bejelentési kötelezettség súly és értékhatárainak növelése.
  • Annak biztosítása, hogy a fogyasztókat és termelőket élelmiszerrel, védőfelszereléssel, állatgyógyászati termékekkel ellátó vállalkozások logisztikai központjai, raktárai, a humán gyógyszereket ellátó vállalkozások raktáraival azonos kategóriába essenek, azaz mentesüljenek az esetleges működési korlátozások alól, mert ez veszélyeztetné az élelmiszertermelés biztonságát.
  • A vámkezelési eljárásban három nap helyett 8 nap után számítsanak fel raktározási költséget és növeljék meg 4 óra helyett 8 órára az egy konténer ingyenes kipakolására rendelkezésre álló időtartamot.

(nit)

Válaszok

Megosztás

Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

X