Az Új Gazdasági Világrend

A Fidelity szakemberei úgy vélik, a Covid-19 válság lépésváltásra ösztönzi majd a döntéshozókat, felgyorsítja a már zajló trendeket és átalakítja a befektetési keretrendszereket. Az új rend fő jellemzői a kormányok általi beavatkozások, az aktív költségvetési politika, a vállalatirányítás és a fenntarthatóság, valamint Ázsia töretlen gazdasági ereje lesznek, és a változások talaján új lehetőségek szökkennek majd szárba.

A történelem számtalan példát ismer arra, amikor a jelentős válságok új kormányzati, gazdasági és társadalmi struktúrák kialakulását eredményezték. A közelmúltban például a 2008-as pénzügyi világválság idézett elő alacsony kamatokkal és növekedéssel, valamint ismételt jegybanki közbeavatkozások­kal jellemezhető időszakot. Most a Covid-19 okozta válságon a sor, hogy a maga módján átalakítsa a világ gazdaságát.

A döntéshozók további pénzügyi és költségvetési támogatást nyújtanak, de a kihívások olyan nagyok – gondoljuk csak a csökkenő inflációra, a magas munkanélküliségre és a súlyos recesszióra −, hogy ez a folyamat tartós gazdasági változásokat, „Új Gazdasági Világrendet” idézhet elő.

Az, hogy mi lesz a válság kimenetele, nagyrészt a vírus terjedésétől, a korlátozások feloldásához kapcsolódó stratégiáktól és a jogszabályalkotók reakcióitól függ. Mindebből adódóan három főbb forgatókönyv kibontakozásának lehetünk szemtanúi. Az alapszcenárió, melynek valószínűségét a Fidelity 60 %-osra becsüli egy U-alakú talpra állási görbe lesz, melynek részeként a közösségi távolságtartás az év végéig eltart majd, a kijárási tilalmakat pedig a nyár folyamán fokozatosan fogják feloldani. A döntéshozók további pénzügyi és költségvetési támogatást nyújtanak, de a kihívások olyan nagyok – gondoljuk csak a csökkenő inflációra, a magas munkanélküliségre és a súlyos recesszióra −, hogy ez a folyamat tartós gazdasági változásokat, „Új Gazdasági Világrendet” idézhet elő.

Az Új Gazdasági Világrend fő jellemzője az lesz, hogy a kormányok beavatkozása fokozatosan kiszorítja az 1980-as évek óta teret nyert szabadpiaci módszereket. A terhek javát az aktív költségvetési politika viseli majd, de szorosan együttműködik a monetáris politikával.

 

Ami nem fog változni: Ázsia továbbra is a világ gazdasági növekedésének motorja marad.

„A befektetőknek meg kell majd békélniük a tartósan alacsony és negatív kamatokkal, az államadósság tartós hiányával, a szokatlan monetáris politikai eszközök, például a hozamgörbe-kontroll alkalmazásával és a korábban soha nem látott mértékű költségvetési költekezéssel. Viszont ezek a kihívások olyan piaci változásokat fognak okozni, melyek kihasználható lehetőségeket teremtenek a befektetők számára” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

Változásokból eredő lehetőségek adódnak például a globalizáció új formáiból, többek között az ellátási láncok ellenállóbbá tételéből (főleg, ahol ezek fontossága nemzetbiztonsági jelentőséggel is bír), a járvány utáni visszazökkenés terén tapasztalható regionális különbségekből és a demográfiai profilok eltéréseiből is. A vírus felgyorsította az online fogyasztás térnyerését, és legéletképesebb vállalkozások máris gőzerővel alkalmazkodnak az új helyzethez. Az értékeltségek különbségei ritka lehetőségeket teremtettek a jó minőségű cégek részvényeinek megvásárlására. Ami a kötvényeket illeti, a tartósan alacsony kamatok és a jegybankok által indított vállalati kötvény-vásárlási programok nagyon jót tettek a kockázatos eszközöknek. Mivel az értékeltségek állandó mozgásban vannak, a bukott angyalok között vonzó lehetőségek – és csapdahelyzetek − is fel-felbukkannak, ahogy a hitelciklus halad a maga útján.

Végül ne feledjük, hogy a fenntarthatóság trendje már kialakulóban volt, és a Covid-19 járvány csak felgyorsította azt. Miután a válság során bebizonyították a fontosságukat, a felelős vállalatirányítás és a fenntarthatóság most egyre szélesebb körben elfogadott alapelvvé válik majd. A Fidelity kutatásai szerint a jobb környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG‑) minősítéssel rendelkező vállalatok a válság sűrűjében összességében jobb teljesítményt nyújtottak a referenciaindexnél, míg a gyengébb ESG-minősítésű társaik elmaradtak attól. A piacok ezentúl pozitívabban értékelik majd a fenntarthatóságot. Erősödhet a magán- és az állami szektor szereplői közötti együttműködés is, főleg azokon a területeken, melyeken a fenntarthatóság a nemzetbiztonság kérdéseit is érinti.

 

  A Covid-válsághoz kapcsolódó gazdasági forgatókönyvek

Az alapforgatókönyv

A Covid-19 járvány utáni talpra állással kapcsolatos alapforgatókönyvünk görbéje U-alakra hasonlít: a nyár beköszöntével fokozatosan feloldják a korlátozásokat, de az év hátralévő részében megmarad a közösségi távolságtartás, és bizonyos korlátozások még legalább 12 hónapon át érvényben maradnak. Ennek hatására a világ túlnyomó része 2020-ban recesszióba fog süllyedni.

Az USA-ban akkora a baj, hogy az már szisztemikus kockázatokat is magában hordoz: elapasztja a háztartások megtakarításait, növeli az eladósodottságot és visszaveti a fogyasztói keresletet.

A csökkenő fogyasztás és az alacsony energiaárak hatására az inflációra lefelé ható nyomás nehezedik majd, és eltelik némi idő, mire ismét megindul felfelé. Ahogy az országok gazdasága lassan talpra áll, az infláció bizonyos mértékben felerősödhet, miután az addig visszatartott kereslet megjelenik a piacon és magukhoz térnek az árupiaci árak, de az ellátási láncokban továbbra is zavarok lesznek

érzékelhetők. Azonban az infláció iránya, és hogy vajon sikerül-e ellenőrzés alatt tartani – ne legyen se túl magas, se túl alacsony – nagyrészt a hatóságok által meghatározott szabályoktól és ösztönző intézkedésektől függ majd. Az infláció alakulására elsősorban a valós idejű online árfolyamokból, az árupiaci árakból, az inflációs várakozásokból, a tartós fogyasztási cikkekre leadott rendelések állományából és az ellátási láncok működéséből lehet majd következtetni.

A Fidelity arra számít, hogy a válság világszerte súlyos hatást fog gyakorolni a foglalkoztatottságra. A munkanélküliség szinte mindenhol gyors ütemben nő, főleg az USA-ban, ahol rugalmasak a munkaerőpiacok, nincsenek bértámogatási mechanizmusok, és a kis- és közepes vállalkozások jobban függenek a foglalkoztatottságtól. Az USA-ban akkora a baj, hogy az már szisztematikus kockázatokat is magában hordoz: elapasztja a háztartások megtakarításait, növeli az eladósodottságot és visszaveti a fogyasztói keresletet. A hosszan elhúzódó gazdasági válság elkerülésének záloga az lesz, hogy az USA kormányában megvan-e a politikai hajlandóság és a képesség arra, hogy bevezessen egy átalakító jellegű gazdaság-újjáépítési és foglalkoztatási programot.

Ahogy a világjárványt kísérő kijárási tilalom és egyéb korlátozások után lassan megkezdődik az exit stratégiák megvalósítása, nagyon fontos lesz a kvantitatív és kvalitatív adatok figyelemmel kísérése, hogy lássuk, melyik gazdasági szcenárió válik valóra – az alapforgatókönyvünk, vagy valami jobb… esetleg rosszabb.

A pozitív forgatókönyv

Egy valamivel kedvezőbb, ám a legkevésbé valószínű szcenárió a V-alakú talpra állás, amikor a világgazdaság az ösztönzők hatására 2020 második felében valósággal felpattan. Ennek az optimista várakozásnak a valóra válásához arra lenne szükség, hogy a világjárvány májusban jórészt véget érjen, mert így az országok gyors egymásutánban feloldhatnák a korlátozásokat, és az év második felében teljes gőzzel igyekezhetnének visszatérni a rendes kerékvágásba.

Egy középtávon általánosan elérhetővé váló, hatásos vakcina fontos szerepet játszana ebben, de a legfontosabb az lenne, hogy a szabályozói folyamat gyors és hatékony legyen. A piacoknak zökkenőmentesen kell működniük, amit kedvező pénzügyi feltételekkel lehet elérni, a meglévő költségvetési támogatásokat pedig hatékonyan és jól elosztva kell érvényre juttatni, hogy tompítsák a járvány hatásait és felgyorsítsák a talpra állást. A regionális kockázatok csökkentése érdekében az EU-nak a rendelkezésére álló eszközök teljes tárházának bevetésével meg kell állapodnia egy átfogó csomagról, a nemzetközi szervezeteknek, például a Világbanknak és a Nemzetközi Valuta Alapnak pedig a feltörekvő országokban kialakuló egészségügyi kockázatok kezelését célzó programok koordinálásában kell részt venniük.

 

A negatív forgatókönyv

A Fidelity szakembereinek az a benyomásuk, hogy a kedvezőtlenebb forgatókönyv valóra válására valamivel nagyobb esély van, mint a kedvezőbbére, ezért valószínűségét 30 százalékra tesszük. A befektetőknek óvatosnak kell lenniük. E szerint a forgatókönyv szerint az új megbetegedések száma májusban csökkenésnek indul, de miután az országok feloldják a korlátozásokat, újabb, nehezen megfékezhető fertőzéshullámok alakulnak ki. A fertőzések megfelelő kordában tartásához szükséges eszközökkel nem rendelkező fejlődő országok a többi országra is veszélyt jelenthetnek. Ezek a másodlagos fenyegetések vakvágányra terelhetik a normalizálódást és újabb korlátozásokhoz, kijárási tilalmakhoz vezethetnek.

A fenti események mély gazdasági válságba taszítják az egész világot, mivel a korlátozások megfojtják a talpra állást. Ebben a szcenárióban komoly likviditáshiány alakulhat ki, mely a fizetőképességi problémákkal karöltve vállalati és államkötvények egész sorának bedőléséhez vezetne. A feltörekvő országokat különösen komolyan fenyegeti az egymást érő válsághullámok kockázata. A gazdasági károkat tovább súlyosbíthatja, ha a jegybankoknak kifogy a szabályozói eszköztáruk, és a politikusok nem tudnak időben megegyezni a követendő eljárásról.

Forgatókönyv (2020. áprilisában) Alap Kedvező Kedvezőtlen
Valószínűség 60 % 10 % 30 %
2020-as GDP-növekedés -1,7 % 0,4 % -5,2 %
2021-es GDP-növekedés 3,8 % 5,2 % -1,4 %
A járvány alakulása Április végén/május elején csökkenni kezd az új megbetegedések/halálesetek száma.2020 végéig fennmarad a közösségi távolságtartás.   Április végén csökkenni kezd az új megbetegedések/halálesetek száma.Elérhetővé válik a vakcina.   Májusban csökkenni kezd az új megbetegedések/halálesetek száma.Miután az országok megszüntetik a korlátozásokat, a járvány újabb súlyos hullámait lehet megfékezni többé.  
A korlátozások feloldásához kapcsolódó „exit stratégia” A korlátozásokat a nyár/ősz folyamán fokozatosan feloldják.A teljes megszüntetésre nem valószínű, hogy sor kerül egy éven belül, kivéve, ha megjelenik a vakcina. Az országok gyors egymásutánban feloldják a korlátozásokat.A világjárvány május végére véget ér. 2020 második felében beindul a szokásos gazdasági tevékenység. A fejlődő országok nem tudják kordában tartani a járványt, így az újból az egész világon elterjed, megrekeszti a talpra állást és újabb kijárási tilalmak, korlátozások bevezetését teszi szükségessé.
Recesszió és talpra állás A görbe U-alakú.A globális recesszió az első negyedévben kezdődik, a válság mélypontja a második negyedévben van.2020 az összes fejlett és a legtöbb feltörekvő országban a recesszió jegyében telik. A görbe a második félévben V-alakú.A globális recesszió az első negyedévben kezdődik, a válság mélypontja a második negyedévben van.2020 az összes fejlett és néhány fejlődő országban a recesszió jegyében telik. A görbe L-alakú.A globális recesszió az első negyedévben kezdődik. Évtizedek óta nem látott válság alakul ki. A folyamatos korlátozások miatt a talpra állás lassú vagy meg sem kezdődik.2020 minden fejlett és fejlődő országban a recesszió jegyében telik. Kína stagnál.

Megjegyzés: A fenti forgatókönyveknek nem az a céljuk, hogy pontos növekedési előrejelzést adjanak, hanem hogy néhány konkrét változó, például a járvány alakulása, a korlátozások feloldásához kapcsolódó exit stratégiák, a szabályozói intézkedések és a kapcsolódó multiplikátorok, valamint a vállalatok és a fogyasztók viselkedése alapján illusztrálják a potenciális fejleményeket. Mivel a Covid-19 járvány kitöréséhez számos bizonytalansági tényező kapcsolódik, a fenti forgatókönyvek változatnak is. A növekedési adatokat és a valószínűségeket folyamatosan frissítjük, ahogy a helyzet alakul és egyre több információ válik hozzáférhetővé.

Ha végre lecseng a Covid-19 járvány, és főleg, ha a jelek szerint a Fidelity alapforgatókönyve válik valóra, akkor véleményük szerint új hosszú távú trendek alakulnak majd ki, melyek a korábbiaktól eltérő pályára állítják a világot, és melyek fő jellemzői az állami beavatkozás, az aktív költségvetési politika („a fiskális aktivizmus”) és Ázsia kitartó gazdasági ereje lesznek.

 

A kormányzati beavatkozás

A jegybankok világszerte évek óta magukénak vallják azt az intervencionista mantrát, melynek jegyében egyre szokatlanabb eszközökkel, egyre jelentősebb beavatkozásokkal támogatják a gazdaságot. Nincs kétség afelől, hogy most majd tovább kísérleteznek különböző kreatív megoldásokkal, melyek között ott lesz a Fed általi hozamgörbe-ellenőrzés valamilyen formája is – de ahogy a jegybankok eszköztára lassan végképp kimerül, a kormányok is kénytelenek lesznek beszállni a játszmába.

A politikusok a koronavírus-járványt ürügyként használva mind jobban igyekeznek beavatkozni a gazdasági folyamatokba, így gyorsítva fel azt a trendet, mely az alacsony növekedéssel, magas adósságállománnyal, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével és a populizmus térnyerésével jellemezhető globális helyzetre adott válaszként kezdett kialakulni. Az először Margaret Thatcher és Ronald Reagan által az 1980-as években bevezetett liberalizáció, dereguláció és a szabad piaci politika küszöbön álló visszaszorítása most pörög majd csak fel igazán.

Folytatódik a megszorítási és privatizációs trendek háttérbe szorulása, az egyre több szabályozó és a magasabb adók viszont a gazdasági mindennapok részévé válnak. A szociális és jóléti programokat, főleg az egészségüggyel kapcsolatosakat, vélhetően ki fogják bővíteni. Egyes intézkedések, például a járulékok államosítása, csökkenthetik a vállalatokat terhelő felelősséget, míg mások, például a részvény visszavásárlási és a felső vezetőknek fizetett juttatási programok szigorúbb ellenőrzése megnyirbálhatják a részvényesek által realizált hozamot.

A kormányok és az ágazatok közötti integráció akár hosszú távú kölcsönökben és tőkerészesedésekben is megnyilvánulhat, melyek megoldást jelenthetnek a rövid távú likviditási és fizetőképességi problémákra. Sor kerülhet a légi közlekedés részleges államosítására, és egy mélyebb, hosszabb hanyatlás esetén akár az infrastrukturális és egészségügyi ágazatokba történő beavatkozásokra is. A kormányok át fogják értékelni a nemzeti iparpolitikájukat, és megpróbálhatják elhárítani a gyenge pontokat – főleg a nemzetbiztonság terén.

 

Aktív költségvetési politika

A pénzügyi világválságot követő vállalatmentési akciók kapcsán a kormányok azzal érveltek, hogy az állami büdzsét érintő fegyelem helyreállításához takarékossági intézkedésekre van szükség. Ez annyira tévútnak bizonyult, hogy az elmúlt évtizedben igen vérszegény növekedésnek voltunk szemtanúi, miközben az adósság költsége továbbra is rendkívül alacsony maradt. Most ez a két tényező fontos érvként szolgál az aktívabb költségvetési politika mellett.

A fejlett országok gazdaságának átalakítási programokra van szükségük ahhoz, hogy amikor véget ér a járvány, ki tudjanak törni az alacsony növekedés időszakából. Az USA kulcsfontosságú kísérleti alany lesz: március óta az Egyesült Államokban példátlan mértékben nő a munkanélküliség, mely csúcspontján akár a munkaképes lakosság 20-30%-át is érintheti – ehhez hasonló mértékű munkanélküliség a nagy gazdasági világválság óta nem sújtotta az országot.  Az állástalanok számának növekedése miatt csökken a fogyasztás, ami nem csak az USA GDP-jét veszélyezteti (hiszen annak 70 %-a a lakossági fogyasztásból származik), hanem közvetve az egész világgazdaságot. Az amerikai munkás, mint termelési tényező egy és ugyanaz, mint az amerikai fogyasztó, vagyis a kereslet végső forrása. A magas foglalkoztatottság és a növekvő fogyasztás kellemes állapotának helyreállításához vélhetően átfogó fiskális támogatásra lesz szükség.

Az USA és más kormányok által jelenleg adagolt költségvetési injekciók viszont nem elegendőek ahhoz, hogy hosszú távú növekedést indukáljanak: pontosabb, ha gazdaságélénkítés helyett inkább olyan beavatkozásoknak nevezzük őket, melyek segítenek a lakosságnak átvészelni a kijárási tilalom és a korlátozások idejét. A válság leküzdéséhez és az azt követő teljes körű talpra álláshoz vélhetően egy tartós és átfogó kormányzati befektetési programra lesz szükség, melynek középpontjában az átlagpolgár áll.

 

Ázsia változatlanul erős marad

A vírus Ázsiából eredt, és a kontinens most a többinél hamarabb tud magához térni, feltéve, hogy nem lesz második vagy harmadik fertőzési hullám. Kína kontinentális része, Hong Kong, Tajvan és Dél-Korea jól szervezett, fegyelmezett, eszközökkel is megfelelően ellátott és célirányos módon reagált a járványra, aminek hála most a jelek szerint jobban ellenőrzése alatt is tartja azt, mint sok más régió, és fokozatosan megkezdhette a gazdasági nyitást is. Mindez komoly előnyt biztosít Ázsia számára, miközben a világ többi része még mindig a járványra adott válaszon dolgozik. Vannak azonban mélyebb, strukturális okai is annak, amiért  A Fidelity úgy véli, hogy Ázsiáé lesz a gazdasági vezető szerep. Ázsiában gyorsabb a gazdasági növekedés, stabilak a politikai rezsimek, és széles körben alkalmazzák az előnyt tovább növelő, új műszaki megoldásokat. Egyes ázsiai országoknak az adósságállománya is alacsonyabb, ráadásul a demográfiai viszonyai is kedvezőbbek. Nem vitatott tény, hogy az elmúlt évben Ázsia volt a világgazdaság növekedésének motorja, így valójában nincs másról szó, mint egy erős trend folytatódásáról.

Válaszok

Megosztás

Tetszett? Ossza meg ismerőseivel!

X